Médiaajánlat
Adatvédelmi Irányelvek
ÁSZF
Süti szabályzat
Oldaltérkép
Kapcsolat
Az oldalon található tartalom és a kalkulátorok illetéktelen másodközlése jogi következményt vonhat maga után.
Minden jog fenntartva! © 2026 Kalkulatorok.com
Médiaajánlat
Adatvédelmi Irányelvek
ÁSZF
Süti szabályzat
Oldaltérkép
Kapcsolat
Az oldalon található tartalom és a kalkulátorok illetéktelen másodközlése jogi következményt vonhat maga után.
Minden jog fenntartva! © 2026 Kalkulatorok.com

Sok munkavállalóban felmerül a kérdés, hogy mi történik akkor, ha valaki betegállományba kerül. Ilyenkor gyakran jelenik meg a félelem, hogy a munkáltató közben megszünteti a munkaviszonyt, és a dolgozó egyik napról a másikra állás nélkül marad. A bizonytalanságot az okozza, hogy sokféle információ kering erről a témáról, és nem mindig egyértelmű, mi a valós szabály arra, hogy kirúghatnak táppénz alatt?

A magyar munkajog azonban viszonylag pontosan meghatározza, mi történhet táppénz alatt. Vannak olyan helyzetek, amikor a munkáltató valóban nem mondhat fel, de léteznek kivételek is. Az sem mindegy, hogy felmondásról, azonnali hatályú megszüntetésről vagy közös megegyezésről van szó.
Ebben a cikkben azt nézzük meg, hogyan rendelkezik a Munka Törvénykönyve a táppénz alatti felmondásról, mikor védett a munkavállaló, mikor szűnhet mégis meg a munkaviszony, és milyen lehetőségei vannak annak, akit betegállomány idején ér ilyen helyzet. A cél az, hogy a félreértések helyett tiszta képet kapjunk arról, hogyan működik ez a gyakorlatban Magyarországon.
A magyar munkajog szerint a betegállomány ideje bizonyos mértékig védi a munkavállalót a felmondással szemben. A Munka Törvénykönyve úgy rendelkezik, hogy a munkáltató nem közölhet felmondást a keresőképtelenség időtartama alatt, vagyis amikor a dolgozó táppénzen van.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy a munkaviszony teljesen érinthetetlenné válik. A szabály inkább azt jelenti, hogy a felmondás közlésére ilyenkor nincs lehetőség, vagyis a munkáltató nem adhat át rendes felmondást a betegállomány idején. Ha a munkáltató mégis fel akar mondani, azt általában csak akkor teheti meg, amikor a munkavállaló már ismét keresőképes állapotba kerül.
Fontos különbséget tenni a felmondás közlése és a felmondási idő kezdete között is. Ha például a munkáltató a betegállomány után közli a felmondást, a felmondási idő csak ezt követően indul. Ezért sokszor az a helyzet, hogy a munkavállaló a táppénz ideje alatt még védelem alatt áll, de a munkába való visszatérés után már megkaphatja a felmondást.
A Munka Törvénykönyve szerint a munkavállalót bizonyos időszakokban felmondási védelem illeti meg. Ide tartozik a keresőképtelenség időtartama, vagyis az az időszak, amikor valaki orvosi igazolással betegállományban van és táppénzt kap.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a munkáltató nem közölhet rendes felmondást a táppénz ideje alatt. Ha a dolgozó betegállományba kerül, a munkaviszony felmondása erre az időre felfüggesztődik. A védelem addig tart, amíg a keresőképtelenség fennáll, vagyis amíg az orvos nem igazolja a munkába való visszatérést.
Fontos azonban, hogy ez a védelem nem minden megszüntetési formára vonatkozik. A törvény elsősorban a munkáltatói felmondásra ad védelmet. Ezért sok félreértés abból adódik, hogy a munkavállalók úgy gondolják, táppénz alatt semmilyen módon nem szűnhet meg a munkaviszony, pedig bizonyos kivételek léteznek.
Bár a betegállomány ideje alatt a munkáltató általában nem közölhet rendes felmondást, ez nem jelenti azt, hogy a munkaviszony minden esetben érinthetetlen. A jogszabályok néhány kivételt ismernek, amikor a munkaviszony a keresőképtelenség alatt is megszűnhet.
Az egyik ilyen eset az azonnali hatályú felmondás. Ha a munkavállaló súlyosan megszegi a munkaviszonyból eredő kötelezettségeit, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi, a munkáltató azonnali hatállyal megszüntetheti a munkaviszonyt. Ez a lehetőség nem függ attól, hogy a dolgozó éppen táppénzen van-e.
Szintén megszűnhet a munkaviszony közös megegyezéssel. Ebben az esetben a munkáltató és a munkavállaló együtt dönt a munkaviszony lezárásáról, és ez táppénz idején is lehetséges. Fontos azonban, hogy a közös megegyezést nem lehet kikényszeríteni, annak mindkét fél szabad döntésén kell alapulnia.
Külön szabályok érvényesek próbaidő alatt is. A próbaidő során a munkaviszony bármelyik fél részéről, indoklás nélkül megszüntethető, és ez a lehetőség a betegállomány ideje alatt is fennáll. Ezért próbaidő esetén a táppénz alatti felmondási védelem nem érvényesül ugyanúgy, mint egy már stabil munkaviszonyban.
Ha a munkáltató felmondást szeretne közölni, de a munkavállaló éppen táppénzen van, akkor a felmondás közlésére általában csak a keresőképtelenség megszűnése után kerülhet sor. Ilyenkor a felmondási idő sem a betegállomány alatt indul el, hanem attól a naptól számít, amikor a felmondást hivatalosan közlik a munkavállalóval.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a táppénz időszaka nem számít bele a felmondási időbe. A munkavállaló tehát előbb visszatér a keresőképtelenségből, és csak ezt követően indul el a felmondási idő, amely alatt a munkaviszony még fennáll.
A felmondási idő hossza általában legalább 30 nap, de a munkaviszony tartamától függően ennél hosszabb is lehet. A törvény szerint a felmondási idő egy részére a munkavállalót fel kell menteni a munkavégzés alól, miközben a távolléti díj továbbra is jár számára. Ezért a felmondás időzítése és a betegállomány megszűnése sok esetben a munkaviszony lezárásának pontos időpontját is meghatározza.
Ha valaki úgy érzi, hogy a munkáltató a betegállomány ideje alatt szabálytalanul mondott fel, érdemes utánanézni a körülményeknek. A felmondás jogszerűsége attól függ, hogy milyen módon történt a munkaviszony megszüntetése, és valóban fennállt-e a felmondási védelem a közlés időpontjában.
Ha a munkáltató rendes felmondást közöl a keresőképtelenség ideje alatt, az jogsértő lehet. Ilyen esetben a munkavállaló munkajogi jogvitát indíthat, amelynek során a bíróság vizsgálja meg, hogy a felmondás megfelelt-e a Munka Törvénykönyvében rögzített szabályoknak.
Fontos azonban minden dokumentumot megőrizni, a felmondást, az orvosi igazolásokat és a munkáltatóval folytatott kommunikációt. Ezek segíthetnek abban, hogy egy esetleges vita során pontosan rekonstruálható legyen, mikor és milyen körülmények között történt a felmondás.
Sok esetben már az is segít, ha a munkavállaló munkajogászhoz vagy munkaügyi szakemberhez fordul, mert gyorsan kiderülhet, hogy a felmondás szabályos volt-e, vagy érdemes-e jogi lépéseket tenni.
A betegállomány idején a munkavállaló jövedelme általában két szakaszra oszlik. Az első időszak a betegszabadság, amelyet a munkáltató fizet, és amely évente legfeljebb 15 munkanap lehet. Ebben az időszakban a dolgozó a távolléti díjának általában 70%-át kapja meg.
A betegszabadság után következik a táppénz, amelyet már nem a munkáltató, hanem az egészségbiztosítás rendszerén keresztül fizetnek. A táppénz mértéke általában a korábbi jövedelem 50 vagy 60 százaléka, attól függően, hogy mennyi biztosítási idővel rendelkezik a munkavállaló.
Sokan ilyenkor szeretnék előre tudni, mekkora összeggel számolhatnak a betegállomány idején. Ebben segíthet egy táppénz kalkulátor, amely a jövedelem, a biztosítási idő és a keresőképtelenség időtartama alapján ad becslést a várható kifizetésre.
Fontos tudni, hogy a pontos összeg minden esetben egyéni adatok alapján kerül kiszámításra, ezért a tényleges táppénz eltérhet az előzetes becsléstől.
A betegállomány sok munkavállaló számára bizonytalan helyzetet jelent, különösen akkor, ha felmerül a munkaviszony megszűnésének lehetősége. A magyar munkajogi szabályok azonban egyértelműen meghatározzák a kereteket. A munkáltató általában nem közölhet rendes felmondást a keresőképtelenség ideje alatt, ezért a táppénz időszaka bizonyos védelmet jelent a munkavállaló számára.
Ugyanakkor ez a védelem nem minden helyzetre vonatkozik. Bizonyos esetekben, például azonnali hatályú megszüntetésnél vagy próbaidő alatt a munkaviszony a betegállomány idején is megszűnhet. Ezért fontos tisztában lenni azzal, hogy a szabályok nem minden körülmény között azonosak.
Azt is kevesebben tudják, hogy nem csak a munkáltató oldaláról merülhet fel a táppénz alatt felmondás kérdése. A munkavállaló maga is dönthet úgy, hogy megszünteti a munkaviszonyát a betegállomány idején. Ilyenkor a felmondás ugyanúgy közölhető, és a felmondási idő a jogszabályoknak megfelelően indul el.
Éppen ezért érdemes külön is áttekinteni, hogyan működik a táppénz alatt felmondás a munkavállaló részéről, milyen szabályok vonatkoznak rá, és milyen következményekkel járhat.